Megapixel Dóme kamerák: áldás vagy átok?

“Kicsit jobbra, nem inkább balra…sok…vissza, most tekerj rajta…ok… állíts a fókuszon… merre?…nem tudom, nem látok semmit…valamerre… nem, ellenkező irányba… finomabban… vissza… de még finomabban… na végre most jó…ráteheted a burkolatot, de ne mozdítsd el! Rátettem! Mondtam, hogy ne mozdítsd el, tök homály lett az egész!”

Ehhez hasonló párbeszéd zajlik a kamerát felszerelő „szakember” és a kép beállítását ellenőrző „főnök” között, persze azzal a különbséggel, hogy a párbeszéd sokkal hosszabb, és rövidesen itt nem leírható szavak is keverednek a korántsem unalmas, de meglehetősen egyoldalú csevegésbe.

Kezdjük az elejéről, miért áldás a dóm kamera? Mert diszkrét megjelenésű és a kamera is védett, gyakran vandálbiztos házba van szerelve. Azért is mert helyes felszerelés után a karbantartása meglehetősen kényelmes. Néha le kell törölgetni, egy puha, karcolást nem okozó tisztító kendővel és készen is vagyunk. Nem állítódik el a fókusz, nem fordul el a kamera, sem a tisztogatás közben, sem pedig úgy hogy valaki véletlenül, vagy direkt elállítja.

No de miért átok? Mert nem elég gondos szerelés következményeként számos problémával találkoztam.  Nem akarok horrorba illő szituációkat hosszan ecsetelni, de bizony megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy a dóm házba darazsak költöztek be, vagy egy másik példaként a kültéri dóm kameraházba szerelt dóm kamerán a beltéri dóm burkolat is rajta maradt. Így persze valaki biztosította  a kamera fokozott védelmét, de nem is találok rá szalonképes szavakat, hogy a kamerakép milyen minőségű lett.

A fenti durva szerelési hibákon kívül azért vannak finomabb, mégis sokak által elkövetett, hibák, olyan hibák, melyek nem a dóm kamerák hibái hanem olyan sajátosságai melyekre a beállításnál feltétlenül ügyelni kell.

A következőkben ezekről a nem lényegtelen hibákról illetve elkerülésükről írok.A bevezetőben említett hosszabb párbeszéd oka hogy a dóm kamerák élességének beállítása általában problematikus.

Miért? Azért mert a kamera élességét csak úgy tudjuk beállítani, ha levesszük a dóm burkolatot. Az így beállított élesség viszont rögtön megváltozik, ha visszahelyezzük a burkolatot, mert az átlátszó dóm burkolat-mint egy előtétlencse- megtöri, megváltoztatja az optika törésmutatóját, azaz a kép életlen lesz. Egyébként nyilvánvaló, hogy az optika útjába helyezett bárminemű átlátszó burkolat rontani fogja a képalkotást. Különösen igaz ez a félgömb vagy kicsit körte alakú dóm burkolatokra. Tehát dóm kamerával soha nem fogunk olyan éles és tiszta képet látni, mint egy ugyanolyan minőségű fix boksz kamerával, hacsak nem szereljük le a dóm burkolatát! Az alábbi képen egy neves gyártó 1208×720 felbontású kamera képét látjuk levett burkolatnál beállított élességgel, majd a jobboldali képen a visszahelyezett burkolattal.

A jobb láthatóság kedvéért ugyanazon részleteket eredeti méretben is megmutatjuk:

A különbség óriási, pedig ugyanarról a kameráról, ugyanolyan fényviszonyok között készített képet látunk. Az egyetlen különbség, hogy vagy rajta sapka, illetve búra vagy nincs. Az is látható, hogy nem csak a defókuszált lett a kép, hanem egy kicsit el is színeződött, valószínűleg azért, mert a kamera automatikája a homályos képen hibásan állította be a fehéregyensúlyt.

A jelenség kísértetiesen hasonlít arra a szituációra, amikor egy éjjel/napali kamerára nem IR korrigált optikát szerelünk. Józsi a biztonsági őr mindig arról panaszkodik, hogy éjszaka tök homályos a kép. A mikor kimegyünk nappal (mert ugye éjszaka azért mi sem szeretünk mászkálni) akkor azt állapítjuk meg, hogy Józsi biztos benyomott, merthogy teljesen éles kép. Pedig Józsinak igaza van, egyrészt hideg vízen kívül mást nem ivott éjszaka, másrész tényleg homályos a kép.

Egy átlagos optika különbözően  töri meg a látható fényt és az infravörös fényt. Miután a kamera éjjeli üzemmódba kapcsol azaz az optika mögé behúzódik egy infravörös szűrő a az IR tartományú fénysugarak fókuszpontja már nem a képérzékelő síkjára esik, azaz a kép defókuszált lesz. Az IR korrigált optikák viszont mind a látható mind az infravörös fénysugarakat közel egyformán törik meg, azaz nappali és éjszakai körülmények között is éles képet kapunk.

A burkolat felhelyezésével megváltoztatjuk az optika törésmutatóját, így a kép életlen lesz. Nézzük meg, hogy éjszakai viszonyok között mennyire feltűnő a jelenség. Az alábbi képen bekapcsolt IR szűrővel készült képeket látunk éjszakai (gyenge) fényviszonyok mellett.

És az eredeti képrészletek:

A gyenge fényviszonyoknak megfelelően a kép természetesen rosszabb minőségű, mint a nappali felvétel, de ezen is jól észrevehető a burkolat okozta defókuszáló hatás.

A jelenség –gyártótól függetlenül- kisebb-nagyobb mértékben minden dóm kamerára igaz, ezért nem is nevezem meg milyen kamerákat teszteltem. Az viszont érdekes, hogy egyetlen gyártó üzembe helyezési utasítása sem hívja fel erre a figyelmet. Legalábbis én soha nem találkoztam ilyen megjegyzéssel. Példaképpen nézzünk meg egy másik gyártó, kiváló minőségű  1920×1440 felbontású dóm kameráját.

Ezen a kamerán ugyan kisebb de mégis jól érzékelhető életlenséget tapasztalunk!

Ezekkel a problémákkal sajnos együtt kell élnünk, de ez nem jelenti azt, hogy bele is törődnünk. A megoldás végül is egyszerű: a kamera fókuszát annyira el kell állítani, hogy a burkolat ráhelyezése után legyen éles a kép! Ez persze elég pepecselős feladat, de némi türelemmel, és persze gyakorlattal megoldható. Lássuk a végeredményt. A baloldali képen látható, hogy a levett burkolatnál életlenné tettük a képet, és csirió-csiribá a feltett burkolatnál éles képet kapunk.

Megnézve a részleteket, íme az eredmény:

Hogy merre kell eltekerni a fókuszt? Fogalmam sincs… vagy egy kicsit jobbra, vagy egy kicsit balra….Minden kameránál más és más helyzetben találjuk meg az optimális beállítást.

Az előbb panaszkodtam, hogy a gyártók nem jelzik, ezeket a „nüanszokat” melyek komoly kellemetlenségeket okozhatnak. Mentségükre legyen mondva, hogy ha nem is reklámozzák eme természetes és elkerülhetetlen jelenséget azért a legtöbb gyártó csendben már talált rá megoldást. Ez a megoldás a dóm kamerák automatikus fókuszzal, de legalább távolról állítható un. „Remote focus” funkcióval való ellátása, azaz a fókuszt távolról az IP hálózaton keresztül állíthatjuk. Egyre több gyártó kameráiban jelenik meg ez a lehetőség, és így a fókusz, felhelyezett burkolat mellet, kényelmesen és pontosan beállítható.

Czuprik Zoltán